FC Barcelona

Katalónia címere


Katalónia zászlaja

Közigazgatás
Ország: Spanyolország
Tartományai: Barcelona provincia, Girona provincia, Lleida provincia Tarragona provincia
Székhely: Barcelona
Elnök: Artur Mas i Gavarró
Népesség
Teljes népesség: 7134697 fő +/-
Népsűrűség: 191 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület: 32 114 km²
Időzóna: CET, UTC+1

honlap: www.gencat.cat

Katalónia (katalánul Catalunya, spanyolul Cataluña) Spanyolország egyik autonóm közössége az ország északkeleti részén. Északon Andorra és Franciaország, délen Valencia, keleten a Földközi-tenger, nyugaton Aragónia határolja.

Földrajz:
Domborzat:
Északon a Pireneusok (kat. els Pirineus, sp. Pirineos Catalanes) láncai fekszenek a déli irányból hozzá kapcsolódó előpireneusi (kat. Prepirineus, sp. Prepirineos) vidékekkel, míg a tengerparttal párhuzamosan a Katalóniai-hegység (kat. Serralades Costaneres Catalanes, sp. Cordillera Costera Catalana) vonulatai húzódnak: a Parti-hegylánc (kat. Serralada Litoral, sp. Cordillera Litoral), és nyugatabbra a Prelitoriális-hegylánc (kat. Serralada Prelitoral, sp. Cordillera Prelitorial). A Katalóniai-hegység legmagasabb hegye a Montseny (1720 m) és a Montserrat (1235/1236 m).

Vízrajz:
Folyói:
A legnagyobb folyók az Ebro (kat. Ebre), a Llobregat és a Segre. Kisebbek a Tet, a Fluvià, a Ter, a Foix, a Francolí, a Gaià, a Noguera Pallaresa, a Noguera Ribagorçana és a Valira.
Tavai:
Banyolesi - tó, Cavallers, Certascans, Closell, Gola, Llauset, Llebreta, Llong, Mangades, Monges, Montcortes, Mort, Naorte, Negre, Ratera, Romedo, Sant Gerber, Sant Maurici.

Állat- és növényvilága:
Természetvédelmi területei:
Az autonóm közösségben a Katalán Kormány által létrehozott "Consell de Protecció de la Natura" intézménye felel a természetvédelmi területekért. 2009-ben egyetlen nemzeti park és tizenegy természeti park található a közösség területén.
Védelem alatt álló parkjai:
-Aigües Tortes és Sant Maurici Nemzeti Park (Parc Nacional de Aigües Tortes i Estany de Sant Maurici)
-Serra de la Marina Természeti Park (Parc de la Serra de la Marina)
-Garraf Természeti Park (Parc Natural del Massif del Garraf)
-Cadí-Moixeró Természeti Park (Parc Natural del Cadí-Moixeró)
-Montserrat Természeti Park (Parc Natural de la Muntanya de Montserrat)
-Montseny Természeti Park (Parc Natural del Montseny)
-Sant Llorenç del Munt és la Serra de l'Obac Természeti Park (Parc Natural de Sant Llorenç del Munt i la Serra de l'Obac)
-Aiguamolls de L'Empordà Természeti Park (Parc Natural Aiguamolls de L'Empordà)
-Ebro-delta Természeti Park (Parc Natural del Delta de l'Ebre)
-Garrotxa Vulkáni Körzet Természeti Park (Parc Natural de la Zona Volcànica de la Garrotxa)
-Llobregat-delta Természetvédelmi Terület (Reserves Naturals del Delta del Llobregat)...

Történelem:
-A mai Katalónia területén 80 000 éves leletek tanúskodnak az ember megjelenéséről.
-i. e. V. évezred: pásztorkodó és földművelő népek éltek itt (ld. montserrati kerámiák).
-i. e. 7. század: görög települések a parton, Roses és Empúries.
-i. e. 6. század: Afrika felől ibérek érkeztek és keveredtek az őslakosokkal.
-i. e. 3. század: főníciai és pun hódítók jelentek meg területén, Hamilcar Barcas települést alapított Barcino néven.
-Görög kereskedők hívták be a rómaiakat, Hispania Tarraconensis néven a rómaiak ibériai birtokainak központja, fővárosuk Tárraco (ma Tarragona). Gazdasági és társadalmi fellendülés következett be. Szír, zsidó és arab kereskedők érkeztek.
-415-ben Ataulf király vezetésével gótok telepedtek le, megalapították Gothalaniát (Katalónia), kilenc püspökség alakult ki.
-710-718 között Tarif Ibn Malik vezetésével elfoglalták az arabok.
-801-ben: a nyugati mórok és gótok kiűzése, Katalónia a Frank Birodalom részévé vált.
-847-ben Szőrös Wilfred gróf szabadította fel a frank uralom alól, megalapítja a Barcelonai Grófságot.
-IV. Ramon Berengár (1113–1162) Barcelona grófja (1131–1162) 1137-ben feleségül vette Petronila aragóniai királynőt (1135–1174). Ezzel Aragónia hercege lett (1137–1162), és Katalóniát egyesítette Aragóniával. Leszármazottaik, a Aragónia-Barcelonai ház további királyai: II. Alfonz, II. Péter, I. Jakab (felesége Árpád-házi Jolán, II. András magyar király leánya). Aragónia uralkodói a Földközi-tengeren terjeszkedtek, Szicília, Szardínia, Korzika elfoglalása.
-1412-ben kasztíliai I. Ferdinánd került trónra és szembeszegült a katalán hagyományokkal.
-1479-ben Katalónia Kasztíliához kapcsolódott megőrizve nyelvét és alkotmányát.
-1640–1652 között IV. Fülöp katonaság felállítását rendelte el franciaországi háborúihoz és súlyos adókkal sújtotta a népet. Lázadás tört ki, de a király leverte.
-1652-ben francia kézre került, majd 1659-ben elvesztette a Pireneusoktól északra eső területeit. Roselló, Conflent, Vallespir, Cerdanya Franciaország része lett.
-1714-ben V. Fülöp csapatai foglalták el. Betiltották a nyelvet, kitelepítették az egyetemet.
-Katalónia a Napóleon császár elleni függetlenségi háború idején egyesült végérvényesen Spanyolországgal.
-A 19. században létrejött az ipari burzsoázia. A vasútvonalak építése, az építkezések korszaka jött el.
-1939-ben Francisco Franco csapatai elfoglalták a katalán fővárost.
-1977 óta újra működhet Barcelonában a Katalán Kormány (Generalitat de Catalunya), melynek első elnöke Josep Tarradellas volt.

Közigazgatás:
Spanyolország más vidékeihez hasonlóan Katalónia is tartományokra (provincias) oszlik, ezek közigazgatási és önkormányzati funkciói azonban napjainkra szinte teljesen megszűntek. A 2006. évi autonómia-statútum alapján Katalóniában a területi beosztás alapját a mintegy 950 község (municipios / municipis) és a nyolc megye (vegueria / regiò) képezik. Ezeken kívül községek feletti önkormányzati egységek is léteznek, a 41 járás (comarcas / comarques).

Tartományok:
Katalóniát 4 tartományra (provincias) osztják:
-Barcelona tartomány – székhelye: Barcelona, területe: 7 733 km²
-Tarragona tartomány – székhelye: Tarragona, területe: 6 283 km²
-Lleida tartomány (sp.: Lérida) – székhelye: Lleida, területe: 12 028 km²
-Girona tartomány (sp.: Gerona) – székhelye: Girona, területe: 5 886 km²

Megyék:
A nyolc megye (sp. veguerias / regiones) a 2006. évi autonómia-statútum (Estatut d'Autonomia de Catalunya de 2006) alapján jön létre és tanácsaik átveszik a tartományi tanácsok helyét. Ettől kezdve tehát a megyék képezik a területi önkormányzati egységeket.

Járások:
A községeket az alábbi 41 járásba (sp.: "comarcas", kat.:comarques) szervezték (1936/1988):

Községek:
Katalóniában, Spanyolország más részeihez hasonlóan nincs különbség a városi és a falusi jellegű települések jogállása között. A katalóniai községek (municipis / sp. municipios) száma 2005-ben 946 volt, ebből 502 lakóinak száma nem érte el az 1000 főt. 59 település lakossága több mint 20 000 fő, ezeken a településeken él a Katalóniában lakók 70%-a. Helységek a tartományok szerint:
-Barcelona tartomány – 310 település. Például: Arenys de Mar, Argentona, Badalona, Berga, Calella, Canet de Mar, L'Hospitalet de Llobregat, Igualada, Lloret de Mar, Malgrat de Mar, Masnou, Mataró, Pineda de Mar, Cerdanyola del Vallès, Sitges, Vic …
-Tarragona tartomány – 183 település. Például: Cambrils, Deltebre, La Galera, Reus…
-Lleida tartomány – 230 település. Például: Balaguer, Bellver de Cerdanya, La Seu d'Urgell…
-Girona tartomány – 221 település. Például: Banyoles, Besalú, Blanes, La Bisbal d'Empordà, Lloret de Mar, Olot, Palamòs, Puigcerdà, Ripoll, Roses, Tossa de Mar...

Politika:
Katalónia elnökei (19.-20. században):
-Francesc Macià i Llussà (ERC) 1932-1933
-Lluís Companys i Jover (ERC) 1933-1940
-Josep Irla i Bosch (ERC) 1940-1954
-Josep Tarradellas i Joan (ERC) 1954-1980
-Jordi Pujol i Soley (CiU) 1980-2003
-Pasqual Maragall i Mira (PSC) 2003

Népesség:
Nyelvek megoszlása és használata:
A katalán nyelv (katalánul català, IPA: [kə.tə'la] vagy [ka.ta'la]) az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán az újlatin nyelvek nyugati csoportjába tartozik, legközelebbi rokona az okcitán (provanszál) nyelv. Hivatalos nyelv Andorrában, valamint Spanyolországban Katalónia, Valencia (valenciai, valencià) és a Baleár-szigetek (baleári, balear) autonóm közösségekben.

Katalónia nyelvhasználata:

A katalán nyelv ismerete Katalóniában:
 

Kultúra:
Tudomány:
A tudományos és technológiai beruházás volt Katalónia fejlődésének egyik legfontosabb pillére. A legismertebb katalán tudósok közt érdemes megemlíteni: Narcís Monturiolt, a tengeralattjáró feltalálóját, José Comas i Solá csillagászt, Eduard Fontserè klimatológust és Joan Oró biokémikust.

Építészet:
-Antonio Gaudí i Cornet (1852-1926)
-Lluís Domènech i Montaner (1850-1923)
-Josep Puig i Cadafalch (1867-1953)
-Josep Lluís Sert i López (1902-1983)

Ünnepek, szokások:
Katalónia ünnepnapjai:
-április 23., Sant Jordí napja: Sárkányölő Szent György Katalónia patrónusa. Hivatalosan munkanap. E napon egy szál rózsát és egy könyvet ajándékoznak. Megfelel a Valentin nap hagyományának.
-június 24., San Juan napja: Hivatalosan ünnepnap, nem munkanap. Hagyomány szerint megelőző éjszaka zajlik az ünnepelés petárdákkal és tűzijátékokkal, mivel ez az év legrövidebb éjjele, a nyár kezdete.
-szeptember 11., Katalónia nemzeti ünnepe: Nem munkanap. Barcelona elestére emlékeznek e napon. 1714. szeptember 14-én V. Fülöp spanyol király csapatai elfoglalták a katalán fővárost, betiltotta a katalán intézményeket. 1980-ban a Katalán Parlament ünnepnappá nyilvánította szeptember 11-ét.

Gazdaság:
A terület hagyományosan ipari jellegű, de meghatározó jelentőségű vált a turizmus is.

Ipar:
Vezető ágazatok: acélgyártás, textilipar, vegyipar, élelmiszeripar.
Katalónia iparában kiemelkedő szerepet játszik a gépkocsigyártás 1950. május 9-én megalakult 600 millió peseta alaptőkével a Sociedad Española de Automóviles de Turismo S.A., a SEAT, mely jelenleg a Volkswagen csoport tagja.

Idegenforgalom:
Üdülőturizmus a tengerparton:
-A Costa Brava üdülőhelyei: Llançà, Port de la Selva, Cadaqués, Roses, l'Estartit, Begur, Palafrugell, Palamós, Sant Antoni de Calonge, Platja d'Aro, S'Agaró, Sant Feliu de Guíxols, Tossa de Mar, Lloret de Mar, Blanes.
-A Costa Maresme / Costa del Maresme üdülőhelyei: Malgrat de Mar, Santa Susanna, Pineda de Mar, Calella, Sant Pol de Mar.
-A Costa Dorada üdülőhelyei: Torredembarra, Sitges, Salou, Cambrils, l'Ampolla, Sant Carles de la Ràpita, Miami Platja
Téli aktív turizmus a Pireneusokban és az Előpireneusok vidékén: 18 síparadicsoma Boí-Taüll (Alta Ribagorça), Salardú, Vielha és Mijaran, Vaqueira (Vall d'Aran), La Molina, la Masella, Lles i Arànser (Cerdanya), Superespot i Port Ainé (Pallars Sobirà), Rasos de Peguera, Pal (Berguedà), Port del Comte (Solsonès) és Núria (Ripollès).

Katalónia UNESCO Világöröksége:
-Antoni Gaudí épületei: a Güell park (Parc Güell), Barcelona, a Güell-palota (Palau Güell), Barcelona, a Casa Milà, Barcelona, a Casa Batlló, Barcelona, a Casa Vicens, Barcelona, a Sagrada Família egy részlete, Barcelona, a Güell-kripta, Santa Coloma de Cervelló,
-Lluís Doménech i Montaner épületei: A Katalán Zene Palotája (Palau de la Música Catalana), és a Szent Kereszt és Szent Pál Kórház (Hospital de Sant Pau), Barcelona,
Poblet-kolostor (Monasteri de Santa María de Poblet)
Tárraco archeológiai területe (Conjunt arqueològic de Tárraco), Tarragona.

Közlekedés:
Repülőterek:
-Aeroport Internacional de El Prat - El Prat Nemzetközi Repülőtér (Barcelona repülőtere, Spanyolország második legnagyobb reptere) a T1 illetve T2 terminállal (2009.06.)
-Aeroport de Girona-Costa Brava - Girona-Costa Brava Repülőtér, nemzetközi jellegű.
-Aeroport de Reus - Reusi Repülőtér, nemzetközi jellegű.
-Aeroport de Sabadell - Sabadelli Repülőtér.
-Aeroport de Lleida-Alguaire - Lleidai Repülőtér (2007-2009)

Kikötők:
-Katalónia két legfontosabb kikötővárosa Barcelona és Tarragona. Emellett számos kisebb személyforgalmi, halász- és sportkikötő sorakozik a tengerparton.

Sport:
Jelentős sportesemények:
-1992.: XXV. Nyári Olimpiai Játékok (Barcelona)
-1982.: 1982-es labdarúgó-világbajnokság (Barcelona, részben)

Minden esztendőben:
-Forma-1 spanyol nagydíj (kat. Gran Premi d'Espanya de Fórmula 1, sp. Gran Premio de España de Fórmula 1) (Montmeló)
-MotoGP - Gyorsaságimotoros-világbajnokság katalán nagydíj (sp. Gran Premio de Cataluña de MotoGP) (Montmeló)
-Rally Costa Brava (Lloret de Mar).

Sportklubok:
-FC Barcelona vagy Fútbol Club Barcelona (Barcelona) - Az egyesületet 1899. november 29-én alapította a svájci Hans Gamper. Az FC Barcelona előbb a katalán regionális bajnokságban és a spanyol labdarúgókupában, később pedig az 1928-ban megalakított egységes spanyol labdarúgó-bajnokságban és a nemzetközi kupákban vált a spanyol, valamint a nemzetközi labdarúgás egyik legmeghatározóbb egyesületévé.
-RCD Espanyol (Barcelona) - Az Espanyolt 1900. október 28-án alapította Ángel Rodríguez, a barcelonai egyetem építészmérnök hallgatója. A spanyol labdarúgás történetének 6. legeredményesebb csapata.

Sportlétesítmények:
-Forma-1 versenypálya (kat.Circuit de Catalunya, sp. Circuito de Cataluña de Montmeló, Montmeló)
-Camp Nou - FC Barcelona Stadion (kat.Camp Nou, vagy rövid nevén a Campo, Barcelona, Les Corts)
-Olimpiai Stadion (kat. Estadi Olimpic, sp. Estadio Olimpico - Barcelona, Montjuich)
-RCD Espanyol Stadion (kat. Estadi Nou del RCD Espanyol, Cornellà-El Prat, Barcelonés), épült: 2003-2009

Sportolók:
A futball katalán származású legendái és játékosai:
-Ricardo Zamora Martínez (1901-1978),
-José Samitier (1902-1972),
-Carles Puyol i Saforcada (1978),
-Xavier Hernández Creus (1980),
-Víctor Valdés Arribas (1982),
-Gerard Piqué (1987).